Hungaroring: a vasfüggöny mögött épült, 40. születésnapjára újjáépült

A versenybírói posztokon szalmabálák álltak, a verseny alakulásáról pedig a bírók egy Szokol tranzisztoros rádióból értesültek. Így emlékszik az 1986. augusztusi első Magyar Nagydíjra Faluvégi Péter, ma versenyigazgató, akkor az ötös számú poszt bírója. Negyven évvel később ugyanezen a pályán új épület áll 36 csapatboxszal, egy 10 000 nézőt befogadó fedett lelátó és két alagút a célegyenes alatt, a kanyarok pedig versenyzők nevét kapták. E két kép között fér el a vasfüggöny mögött épült egyetlen Forma-1-es pálya története.

Elhelyezkedés	Mogyoród, Pest vármegye, Budapesttől kb. 20 km-re északkeletre, az M3-as autópálya mellett
Típus	állandó versenypálya, FIA 1-es fokozatú licenc
Hossz	4,381 km a 2003 óta érvényes vonalvezetésben
Korábbi vonalvezetések	4,014 km (1986–1988); 3,975 km (1989–2002)
Megnyitás	1986 (Drapál János-emlékverseny); az első F1-es Magyar Nagydíj: 1986. augusztus 10.
Leggyorsabb versenykör	Lewis Hamilton, Mercedes F1 W11, 1:16,627, 2020-as Magyar Nagydíj
Tulajdonos és üzemeltető	Hungaroring Sport Zrt. (1995 óta)
Legfontosabb események	F1 Magyar Nagydíj (1986 óta megszakítás nélkül, szerződés 2032-ig), FIA WTCR, European Le Mans Series, kamion-Európa-bajnokság
Állapot	működik; az infrastruktúra átépítése 2026 áprilisában fejeződött be

Rohonyi, Ecclestone és a Mogyoród melletti völgy

A versenyzés Magyarországon nem a Forma-1-gyel kezdődött. Már az 1930-as években versenyeztek egy utcai pályán a budapesti Népligetben, ahol 1936-ban a Budapesti Nagydíjat Tazio Nuvolari nyerte meg Alfa Romeóval. A háború után a versenyek a ferihegyi repülőtéren kialakított rögtönzött pályára költöztek, majd ismét a Népligetbe, ahol az 1970-es évekig versenyeztek.

Az 1980-as évek közepén Bernie Ecclestone arra jutott, hogy a Forma-1-nek a vasfüggöny mögé kell lépnie. Terveiben először a Szovjetunió szerepelt, mindenekelőtt Moszkva, utána Kína és Jugoszlávia. Magyar származású barátja, Rohonyi Tamás tanácsára figyelt fel Budapestre. A magyar vezetés a versenyekkel az idegenforgalmat és az ország arculatát akarta népszerűsíteni, és az első ötlet egy monacói stílusú utcai verseny volt a népligeti pályán. Ezt a változatot egy állandó létesítmény javára elvetették.

A területet Mogyoród mellett találták meg, a fővárostól mintegy 20 km-re északkeletre, közvetlenül az autópálya mellett. Természetes katlanban feküdt, így szinte minden pontjáról látni a pálya nagyobb részét. A szerződést 1985. szeptember 10-én írták alá, a munka október 1-jén indult, 1986-ban pedig a pályát a négyszeres motoros nagydíjgyőztes Drapál János emlékversenyével nyitották meg, aki egy évvel korábban egy csehszlovákiai versenyen vesztette életét. Rögtönzés nélkül nem ment: a munkálatok során föld alatti forrásra bukkantak, és a tervezett nyomvonalat szűk S-kanyarok sorával kellett kikerülni, ami érezhetően meghosszabbította a kört.

Az első Magyar Nagydíjat 1986. augusztus 10-én rendezték. Nelson Piquet nyert Williams-Hondával, honfitársa, a Lotus-Renault-val versenyző Ayrton Senna és a másik Williamsszel induló Nigel Mansell előtt. A versenyre tömegesen érkeztek nézők a keleti blokk országaiból, Németországból és Ausztriából. Magát a versenyt Piquet Senna elleni, az első kanyarban, kontrollált csúszásban végrehajtott manővere írta be a pálya történetébe; 2026-ban az üzemeltető ezt a kanyart róla nevezte el.

Por, S-kanyarok és átalakítások

A rendezvény sikert aratott, a pálya kevésbé. A versenyzők a szűk, kanyargós vonalvezetésre és a csúszós burkolatra panaszkodtak: a létesítmény az év nagy részében kihasználatlanul állt, a katlan formája miatt pedig a por állandó gondot jelentett. Volt, aki szeretett itt versenyezni, és volt, aki ki nem állhatta, abban azonban mindenki egyetértett, hogy előzni szinte lehetetlen. Maga az üzemeltető is elismeri: „a pályánk poros, a versenyünk forró”, a versenyzők számára pedig ez a szezon egyik legnehezebb próbája.

Mansell kétszer is rácáfolt erre a véleményre, bár először a saját kárára. 1987-ben nagy előnnyel vezetett, amikor öt körrel a leintés előtt kilazult a jobb hátsó kerékanyája, amit a televízió közelképben mutatott; a füvön kellett leparkolnia. Két évvel később Ferrarival a tizenkettedik rajthelyről indult. Egymás után előzte meg ellenfeleit, míg Senna mögött fel nem jött a második helyre, és amikor a brazil egy lekörözésnél habozott, Mansell ezt a negyedik kanyarhoz vezető szakaszon kihasználta, és győzött. 1992-ben éppen itt ünnepelte világbajnoki címét.

A pályát kétszer építették át. 1989-ben, amikor a forrás problémáját végre megoldották, kivágták a paddock mögötti esetlen S-kanyarokat, hivatalos nevükön a „harmadik sikánt”. A 2003-as idény előtt meghosszabbították a célegyenest, és átalakították az első, a tizenkettedik és a tizennegyedik kanyart; az új, szűkebb első kanyar valamivel több helyet adott az előzésre. A kör hossza 4014 méterről 3975 méteren át 4381 méterre változott; ez utóbbin 2003 óta versenyeznek. A 2015/2016-os télen a teljes pályán kicserélték az aszfalt felső rétegét, 3–5 cm mélységben, és ennek során a motoros versenyekre tekintettel a 4-es és a 11-es kanyar rázókövét is átalakították.

Az átalakítások sorához hozzátartozik a tulajdonviszonyok története is. A pályát a Formula 1 Gazdasági Társaság építette, amelynek vezetője az első öt évben gyakorolta a kezelői jogokat. Ennek a ciklusnak a vége egybeesett a rendszerváltozással, és hogy a létesítmény átvészelje a pénzügyi nehézségeket, öt évre bérbe adták Ecclestone-nak, aki cserébe vállalta további öt verseny megrendezését. A megállapodás egyik félnek sem vált be. 1994-ben tárgyalások kezdődtek Ecclestone és Berényi János, a Hungaroring Sport Zrt. elnöke között, és 1995 óta ez a társaság gyakorolja a tulajdonosi jogokat.

Első győzelmek és magyar debütálás

A Hungaroring az első győzelmek pályája lett: itt aratta első futamgyőzelmét Damon Hill (1993), Fernando Alonso (2003), Jenson Button (2006), Heikki Kovalainen (2008), Esteban Ocon (2021) és Oscar Piastri (2024). Michael Schumacher 2001-ben itt biztosította be negyedik címét, összesen pedig négyszer nyert. A rekorder Lewis Hamilton nyolc győzelemmel és kilenc pole pozícióval. Sebastian Vettelnek kilenc évre volt szüksége, hogy itt először nyerjen, 2015-ben; 2017-ben ezt megismételte.

1997-ben Hill műszaki hiba miatt az utolsó körben veszítette el a győzelmet, amit a magyar közönség a „Hová tűnt Damon Hill?!” felkiáltásban őrzött meg; az 1995-ös év és Jean Alesi versenye nyomán pedig a 11-es kanyart a szurkolók és a magyar motorsportos közeg évek óta Alesi-kanyarnak hívta, mielőtt a név 2026-ban hivatalossá vált.

A magyar szál rövid, de a létesítmény számára fontos. Az első magyar, aki ezen a pályán Forma-1-es autó volánja mögé ült, Kesjár Csaba volt, aki 1987-ben itt tesztelte a Zakspeedet; később versenybalesetben vesztette életét. 2003-ban Baumgartner Zsolt Ralph Firman balesete és sérülése után a Jordan pilótájaként mutatkozott be a Magyar Nagydíjon, a következő évben pedig teljes szezont teljesített a Minardinál. Az üzemeltető őt nevezi az első és máig egyetlen magyar Forma-1-es versenyzőnek.

A lengyel szurkolóknak a Hungaroring egy újabb debütálás helyszíne. 2006 augusztusában Robert Kubica, a BMW Sauber addigi tesztpilótája a Magyar Nagydíjon Jacques Villeneuve helyére állt be, aki a Német Nagydíjon szenvedett balesete után nem tudott rajthoz állni; a csapat úgy harangozta be, mint az első lengyelt a Forma-1-es nagydíjak történetében. Kubica hetedikként ért célba, de a verseny utáni műszaki ellenőrzésen az autója két kilogrammal túl könnyűnek bizonyult, ezért kizárták, és elvesztette két világbajnoki pontját. A csapat műszaki igazgatója, Willy Rampf azzal magyarázta, hogy Kubica autóján az átmeneti gumik 51 körön át voltak használatban, és jobban elkoptak, mint amire számítottak. Ugyanez a verseny hozta meg Jenson Button első győzelmét.

A Magyar Nagydíj, ahogy az üzemeltető hangsúlyozza, soha nem volt veszélyben. 2002-ben a szövetség gáláján elnyerte az év versenyének járó díjat, a 2020-ban zárt kapuk mögött rendezett futam közvetítése pedig a szezon legnézettebbje volt. Monza után ez a második pálya, amely megszakítás nélkül szerepel a világbajnokság versenynaptárában.

A világbajnokság legkisebb paddockja

2023 nyarán a verseny rendezési szerződését öt évvel, 2032-ig meghosszabbították. A korábbi szerződés 2027-ig szólt. A hosszabbítás feltétele a létesítmény korszerűsítése volt. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter 2024 februárjában arról beszélt, hogy a kormány 2023 áprilisában döntött, ezután írták ki a pályázatot, az év végén pedig megindultak a munkák.

„Az elmúlt évtizedek magyar sporttörténetében nagy szerepe van a Hungaroringnek, ha valaki visszatekint a rendszerváltozás körüli évekre, akkor a Coca-Cola, a McDonald's és a világútlevél mellett a Hungaroring volt az, amely a nyitást és a szabadság szelét jelentette.”

Gyulay Zsolt, a Hungaroring Sport Zrt. elnöke, kétszeres olimpiai bajnok egyszerűen indokolta a beruházás szükségességét: a Hungaroringnek volt a legkisebb paddockja az egész világbajnokságon, akkora, hogy alig fértek el benne a csapatok motorhome-jai, egy mai Forma-1-es hétvége pedig négynapos fesztivál, amelyhez a pályáknak alkalmazkodniuk kell. A 2022-ben indult program, amelynek első üteme az új főbejárat, az operációs központ és egy kávézó volt, a második, jóval nagyobb ütemmel folytatódott.

A Market Építő Zrt. és a Bayer Construct Zrt. konzorciuma 2023. december 18-án vette át a munkaterületet, és az ünnepek alatt ötezer köbméternyi épületet bontott le, hogy megkezdhesse a cölöpözést. 1500 cölöpöt fúrtak, összesen 22,5 km hosszban. A 2024-es nagydíjra a paddockot 8000 m²-esre bővítették, két alagút épült a célegyenes alatt és 450 méter támfal a lelátó mögött; a munkaterületen 1500 ember fordult meg, a csúcsidőszakban pedig éjjel-nappal dolgoztak. A célegyenes két helyen át volt vágva, a pálya hatvan nappal a verseny előtt kapta vissza a területet, és tíz nappal utána adta át újra.

A legnehezebb a második ütem volt: egy teljes, 280 méter hosszú épületet kellett eltüntetni, és tíz és fél hónap alatt újat felhúzni úgy, hogy a boxokat a 2025-ös nagydíjon rendesen használni lehessen. Juhász Zoltán, a Market Építő műszaki igazgatója ezt a feladatot egy Forma-1-es futamgyőzelemért vívott küzdelemhez hasonlította. Sikerült: a 2025. augusztusi 40. Magyar Nagydíjra felépült a 40 boxos épület (36 a csapatoknak és négy műszaki), vendéglátó- és VIP-zónával, irodákkal és tetőterasszal, bár a sajtóközpont még nem készült el, a teljes beruházást pedig 2026 áprilisára tervezték befejezni.

Kanyarok nevekkel

A megújult pályát 2026. április 26-án, vasárnap nyitották meg hivatalosan, egy négyezer fős rendezvénnyel. Az új, fedett főlelátó 13 000 m²-es és 10 000 nézőt fogad be, a kommentátorfülkék mellett VIP-teraszt kapott, az új főépülettel pedig két alagút köti össze az egyenes elején és végén. Az épületben 36 versenybox és négy műszaki box, étterem, VIP-zóna, sajtóközpont és új versenyirányítási központ kapott helyet. Az üzemeltető a létesítményt az év 365 napján működő rendezvényközpontként mutatja be, amely nyitva áll a tesztelők, a versenyzők, a konferenciák és a közönség előtt. Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár 2025 júniusában 300 000 nézőről beszélt a versenyhétvégén, akiknek 80 százaléka külföldi.

2026. június 15-én az üzemeltető fotókiállítással ünnepelte a pálya negyvenedik évfordulóját a budapesti Millenáris Parkban. Faluvégi egy féléves tanfolyamról mesélt, amelyen a versenyorvos véres felvételeket mutatott a bíróknak, hogy kiderüljön, ki nem bírja.

A 2026-os nagydíjra a pálya bejelentette a kanyarok nevét, amelyeket a szurkolók 2025-ös szavazásán választottak ki, és szakértői testület hagyott jóvá. Az első kanyar Piquet, a második Hamilton (a brit korábban maga mondta, hogy a kettest választaná), a harmadik Forrás, a Három-forrás völgyéről, amelyben a pálya fekszik. A negyedik Mansell nevét viseli, az ötödik Mogyoród nagyközségét, a hatodik és a hetedik a Driving Centernek állít emléket, Magyarország első vezetéstechnikai központjának, amely 1998-ban nyílt meg a pálya területén. A nyolcadik és a kilencedik Buda és Pest, a tizedik Duna, a tizenegyedik Alesi, a tizenkettedik Schumacher, a tizenharmadik Senna, a tizennegyedik pedig Szisz, a magyar származású mérnök, Szisz Ferenc után, aki 1906-ban megnyerte a történelem első Grand Prix-jét, és akinek szobra a pálya melletti szoborparkban áll. Mansell, Hamilton és Alesi kézlenyomatot adott; a betonöntvények a pálya biztonsági zónáiba kerülnek majd.

Kronológia

• 1936: Budapesti Nagydíj a népligeti utcai pályán, Tazio Nuvolari győzelme.
• 1985. szeptember 10.: a pálya építési szerződésének aláírása; október 1-jén a munkák kezdete.
• 1986: a pálya megnyitása a Drapál János-emlékversennyel.
• 1986. augusztus 10.: az első F1-es Magyar Nagydíj, Nelson Piquet győzelme.
• 1987: Kesjár Csaba a Zakspeedet teszteli, első magyarként F1-es autóban ezen a pályán.
• 1989: az S-kanyarok (a harmadik sikán) megszüntetése a föld alatti forrás problémájának megoldása után; Mansell győzelme a 12. rajthelyről.
• 1992: Mansell bebiztosítja világbajnoki címét.
• 1995: a tulajdonviszonyok rendezése; a tulajdonosi jogokat a Hungaroring Sport Zrt. gyakorolja.
• 1998: megnyílik a Driving Center, az első magyar vezetéstechnikai központ.
• 2001: Schumacher megszerzi negyedik címét.
• 2003: a célegyenes meghosszabbítása, az 1-es, a 12-es és a 14-es kanyar átalakítása; 4,381 km-es kör; Baumgartner Zsolt debütálása.
• 2006: Robert Kubica, az első lengyel F1-es nagydíjversenyző debütálása; hetedik hely és kizárás túl könnyű autó miatt.
• 2015/2016 tele: a burkolat cseréje a teljes pályán.
• 2020: Hamilton leggyorsabb versenyköre, 1:16,627.
• 2023: az F1-szerződés meghosszabbítása 2032-ig; kormánydöntés az átépítésről; december 18-án a munkaterület átadása.
• 2024: az átépítés első ütemének befejezése: 8000 m²-es paddock, két alagút.
• 2025: a 40. Magyar Nagydíj az új boxépületben.
• 2026. április 26.: a megújult létesítmény hivatalos megnyitása.
• 2026. július: a kanyarok elnevezése.